2. Cikk – Élethez való jog

1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet

életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó

bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a

bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg.

2. Az élettől való megfosztást nem lehet e Cikk megsértéseként elkövetettnek tekinteni akkor, ha az a feltétlenül szükségesnél nem nagyobb erőszak alkalmazásából ered:

a) személyek jogtalan erőszakkal szembeni védelme érdekében;

b) törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényesen fogvatartott személy szökésének megakadályozása érdekében;

c) zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.

3. Cikk – Kínzás tilalma

Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak

vagy büntetésnek alávetni.

4. Cikk – Rabszolgaság és kényszermunka tilalma

1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.

2. Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelez munkára igénybe venni.

3. E Cikk szempontjából a "kényszer- vagy kötelező munka" kifejezés nem foglalja magában:

a) azt a munkát, amelyet az Egyezmény 5. Cikke rendelkezéseinek

megfelelően eszközölt letartóztatás folyamán, vagy az ilyen

letartóztatásból történt feltételes szabadlábra helyezés idején általában megkövetelnek;

b) a katonai jelleg szolgálatot, illet leg a katonai szolgálatot

lelkiismereti okokból megtagadó személyek esetében olyan

országokban, amelyekben ezt elismerik, a kötelez katonai szolgálat

helyett megkívánt szolgálatot;

c) a közösség létét vagy jólétét fenyeget szükségállapot vagy természeti csapás esetén előírt szolgálatot;

d) a rendes állampolgári kötelezettségek körébe tartozó munkát vagy szolgálatot.

5. Cikk – Szabadsághoz és biztonsághoz való jog

1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra.

Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi

esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján:

a) törvényes őrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést

követ en;

b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki nem

tesz eleget a bíróság törvényes rendelkezésének, illet leg a törvény

által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából

történ letartóztatás vagy őrizetbe vétel;

c) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel abból a célból, hogy e

bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság

elé állítsák, vagy amikor ésszerű oknál fogva szükséges, hogy

megakadályozzák bűncselekmény elkövetésében vagy annak

elkövetése után a szökésben;

d) a kiskorú őrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési

felügyelet céljából vagy törvényes őrizetben tartása az illetékes

hatóság elé állítás céljából;

e) törvényes őrizetbevétel fertőző betegségek terjedésének

megakadályozása céljából, valamint elmebetegek, alkoholisták,

kábítószer-élvezők vagy csavargók őrizetbe vétele;

f) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy őrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából.

2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul tájékoztatni kell az általa

értett nyelven letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról.

3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez

köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.

4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott

minden személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe

vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és

törvényellenes őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.

5. Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.

6. Cikk – Tisztességes tárgyaláshoz való jog

1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott

független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű

időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és

kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történ belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.

2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelel en meg nem állapították.

3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van – legalább – arra, hogy

a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet

megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád

természetéről és indokairól;

b) rendelkezzék a védekezésének el készítéséhez szükséges idővel

és eszközökkel;

c) személyesen, vagy az általa választott véd segítségével

védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő

díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik

meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;

d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és

kieszközölhesse, a ment tanúk megidézését és ki hallgatását

ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik,

illetve kihallgatják;

e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy ne m

beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.

7. Cikk – Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül

1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért,

amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.

2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és

megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely

elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt.

8. Cikk – Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog

1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.

2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan

esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.

9. Cikk – Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság

1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és

vallásszabadsághoz; ez a jog magába n foglalja a vallás vagy

meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak

vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a

nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és

szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illet leg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.

10. Cikk – Véleménynyilvánítás szabadsága

1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.

2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok

gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek,

feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethet alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus

társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a

közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség

vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a

bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok

tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.

11. Cikk – Gyülekezés és egyesülés szabadsága

1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a

másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei

védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való

csatlakozásnak a jogát.

2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan

korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történ gyakorlását a törvény korlátozza.

12. Cikk – Házasságkötéshez való jog

A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a

házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó

hazai törvények szerint.

13. Cikk – Hatékony jogorvoslathoz való jog

Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és

szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt

a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat

hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.

14. Cikk – Megkülönböztetés tilalma

A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét

minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történ megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.